P { margin-bottom: 0.21cm; }(Say Anything, 1989, R: Cameron Crowe)
P { margin-bottom: 0.21cm; }
A Mondhatsz bármit a tinifilm és a romantikus vígjáték varázslatos kereszteződése, egy alulértékelt kincs. Ha a 80-as évek tini, pontosabban high school filmjeiről esik szó, akkor általában a John Hughes nevével fémjelzett felületes, de kifejezetten szórakoztató filmjeit szokás etalonként emlegetni, a leghíresebbek a Tizenhat szál gyertya (1984), a Nulladik óra (1985), a Meglógtam a Ferrarival (1986) vagy az Álmodj rózsaszínt (jóllehet Hughes ennél “csak” a forgatókönyvet jegyezte).
Cameron Crowe a Mondhatsz bármit-tel debütált rendezőként és rögtön klasszikus mesterművet tett le az asztalra. Utána jöttek az olyan sajátos hangvitelű filmek, mint a szintén remek Facérok (1992), a szerintem az erősen túlértékelt, de sokak szerint kiváló Jerry Maguire (1996) és az egészen korrekt Majdnem híres (2000), ám aztán alábbhagyott a lendület, tizenhárom áve nem készített egy épkézláb filmet sem.
Diane Court (IoneSkye) a gimi legfőbb intelligenciája, és ha még ez nem lenne elég, ő a suli legjobb csaja is egyben. Ráadásula jókislányok mintapéldánya: nem csinál meggondolatlan dolgokat, hazatelefonál a buliból, hogy minden oké és persze a jelleme is makulátlan. Diane szinte misztikusfogalom a suliban, megközelíthetetlen;mindenki tudja kicsoda, de senki nem ismeri. Diane alakja olyan klasszikus főhősnőkhöz nyúlik vissza, mint Laura Hunt a Valakit megöltek-ben; egy, avégletekig idealizált nőtípus: a szép és eszes lány, akit minden lány irigyel és akiért minden fiú rajong.
A teljesen ambíciómentes, de határtalanul sármos Lloyd Dobler (John Cusack) megteszi azt, amit a suli többi fiúja nem mer; elhívja randira Diane-et. A lány vonakodva ugyan, de igent mond; a randevút végül egyikük sem bánja meg. Kiderül, hogy Diane rendkívül kedves lány, sőt ez a női félisten meflepően emberi tulajdonságokkal bír: szeret, csalódik, vívódik – mint bármelyik tizennyolc éves csaj. Lloyd fülig szerelmes lesz, olyannyira, hogy nagyon hamar élete céljává válik boldoggá tenni Diane-t, ahogyan ezt ki is fejti a lány apjának (John Mahoney), (“Mert amit az életemmel akarok kezdeni,… aznem más, mint hogy a lányával legyek.“), aki addig sem volt oda Lloydért.
Jó ötlet volt Crowe-tól összereszteni két ennyire különöbőzó karaktert: Diane egy céltudatos és okos lány, Lloyd egy aranyos és romantikus, de lúzer típusú srác. Az ellentétek ellenére remekül működnek együtt – és ez érvényes az őket megformáló fiatal színészekre is. A felmerülő akadályokat is a saját vérmérsékletük szerint próbálják venni, Diane megfontoltabban, Lloyd fejjel a falnak. Ki mondta, hogy az amerikai high school filmek csak a szexről és a bulizásról szólhatnak?
A felnőtt életbe belépni készülő, de még jellegzetesen naív lelkivilágú karakterekritkakedvesek, egyszerűenelvarázsolják az embert. Nyilván túlságosan idealizáltak is egyszerre ezek a kissé félszeg, de sármos tinédzserek, de ebben a mesében ilyennek kell lenniük. Cameron Crowe megbabonázó ártatlansággal meséli el ezt azalapvetően egyszerű (hogy Diane szavaival éljünk:„basic”) lány-találkozik-fiúvaltörténetet. Borzasztóan működik, ritka az ennyire őszinte és ugyanakkor vicces, fiatal felnőttekről szóló film.
Crowe az emlékezetes mellékkarakterekkel még jobban feldobta a sztorit; egy korábbi posztban már szóltam Corey Floodról (Lily Taylor), a szerelmi bánatban szenvedő vagány, de ugyanakkor érzékeny rocker csajról. Hiteles és szépen kibontott az apa-lány közötti meghitt kapcsolat is. John Mahoney kitűnő Diane apja szerepében: ha kell elragadóan kedves, de James Court sötétebb oldalát is nagyon meggyőzően hozza. John Cusack élete talán legmegnyerőbb alakítását nyújtja, ekkor még nem volt idegesítő a játékstílusa. Sőt. Olyan magával ragadóan formálja meg Lloydot, hogy totálisan el tudom hinni, hogy Diane azonnal beleszeret.
Na de hova tűnt a széles mosolyú Ione Skye? Diane Court elvileg igazi sztárcsináló szerep volt, de az egzotikus nevű Skye – aki mellesleg a legendás brit énekes, Donovan lánya – mégis szinte nyomtalanul eltűnt a reflektorfényből. (Vagy titokban átváltozott Lana Del Rey-jé.) Saját bevallása szerint voltak rossz döntései a karrierjét illetően és akkor nem ütötte a vasat, amikor kellett volna; többek között jó eséllyel megkaphatta volna a Mystic Pizza (1988) és a Gyilkos játékok (1989) főszerepeit is; előbbi Julia Roberts, utóbbi pedig Winona Ryder karrierjében volt jelentős állomás.
Ditrich
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: