DITRICH MONRO

 (The Asphalt Jungle, 1950. R.: John Huston)   Monro: Elszórva a film konkrét cselekményére lehet számítani! Ez a film olyan emberekről szól, akiket sodor az élet. Valamilyen szinten mindenkinek köze van az alvilághoz, egyikük sem kérdőjelezi meg, ha illegális dolgot kell tennie. Az alvilág egy szeletét látjuk. Egy város, egy szelet bűnözés. Finoman merülünk bele… Tovább »

(Alkony sugárút, 1950, R: Billy Wilder) Így az Oscar-díjátadás előtt következzen egy háromszoros Oscar-díjas klasszikus. (1950-ben egyébként is erős volt a mezőny, a legjobb filmnek járó aranyszobrot végül a Mindent Éváról vitte el, egyik abszolút kedvencem Hollywood aranykorából. – D.) Monro: Szeretem, ha egy film úgy kezdődik, hogy valaki meghal, aztán ugyanő meséli el az… Tovább »

Valakit megöltek (1944, R: Otto Preminger) Ditrich: Az egyik legnagyobb film-noir klasszikus. A történet – műfajának megfelelően – egy bűntény, pontosabban gyilkosság körül forog. (Igyekszem úgy írni, hogy ne áruljak el túl sokat, mert a film felénél egy csavarral teljesen irányt vált a sztori.) Elegáns New York-i éttermek, szalonok, ebédlők, hálószobák adják a hátteret. A macsó… Tovább »