Kallódó emberek – érző cowboyok

Ditrich:

Egy nagyon különleges film. Először is, ez lett Marilyn Monroe és Clark Gable utolsó filmje. Montgomery Cliffnek pedig majdnem az utolsó. Szinte szívbemarkoló látni, hogy mennyire tükröződnek a súlyos magánéletbeli gondok a három sztár alakításán. A tény, hogy a három sztár, különösen Monroe és Clift is komoly magánéletbeli gondokkal küszködött még egy töltetet ad a film életszerűségéhez. Clift alkoholista volt, ahogyan Gable is, Monroe válságait pedig nem nagyon kell bemutatni; gyógyszerfüggőség, férfiak, megfelelési kényszer és egyéb pszichikai démonok. Monroe állítólag azt nyilatkozta Cliftről, hogy „ő az egyetlen ember, akit ismerek, aki még nálam is rosszabb passzban van”.

Roslyn Tabor (Monroe) újdonsült hajadon, aki nem sokkal azután, hogy kimondták a válást. Gay Langland (Gable) idősödő cowboy, aki mindennél többre tartja totális függetlenségét. Ez a spontán ismerettség később új érzelmi terepre viszi mindkettejüket. De ott van még a képben a minden tekintetben egyszerű Guido (Eli Wallach), Gay barátja is, aki valamilyen szinten elkezd kötődni Roslynhoz. Gay rodeós haverja, Perce Howland (Clift) Roslynhoz hasonlóan sérült lelkileg és ő az, aki a legjobban megérti és átérzi a nő lelki világát.

Ez a céltalan, elkötelezettségek nélküli kallódás a közös ezekben az emberekben. Mindannyian csavargó lelkek, akik szabadnak hiszik magukat; ez a kötetlen élet egy szinten megfelel nekik, de van ennek a túlzott függetlenségnek egy árnyoldala is: magányosak, egyedül járják homályos útjaikat napról-napra, hétről-hétre. A kifelé mutatott szenvtelenség álcája mögött mindannyian keresik a kapcsolódást más emberekkel, persze csak a saját feltételeik szerint. Összegyeztethető a szabadság vágy azzal a természetes emberi szükséggel, hogy tartozzunk valakihez?

Arthur Miller, Monroe akkori férje írta a forgatókönyvet, ami egyből felveti a kérdést, hogy vajon mennyi van Roslynbanaz igazi Monroe-ból. Roslyn érdekes figura: sérülékeny és van benne valamilyen megfoghatatlan ősi, természetközeli érzékénység, ami felülírja, hogy alapvetően nem egy túl intelligens emberről van szó. A fiatal nő egész lényét átjárja az a szívből jövő gyengédség, amivel minden élőlény felé fordul, legyen az egy macsó cowboy vagy egy vad ló.

A filmforgatást végig kísérték: Monroe-val szokás szerint borzasztó nehéz volt dolgozni pontatlansága és pszichikai zavarai miatt; két hétre le is kellett állítani a forgatást elvonókúrája miatt. A felvételeket tovább nehezítette a rekkenő, átlagban 42 fokos sivatagi hőség. Arthur Miller utolsó színdarabja, a Finishing the Picture a forgatás nehézségeit dolgozza fel.

John Huston remekműve egyszerre jeleníti meg a tesztoszteron hajtotta cowboyok érzékenységét és durvaságát. Ezek az ellentmondások és a páratlan színészi játék teszik kiemelkedően erőssé ezt az alapvetően egyszerű történetet.