Végzetes vonzerő – egy hétvége pokoli következményei

(Fatal Attraction. 1987, R.: Adrian Lyne)

Figyelem, erősen spoileres kritika következik!

Egy klasszikus, abszolút kult státusznak örvendő erotikus thriller. A film és a történet sokat öregedett mai szemmel nézve, de Alex Forrest továbbra is tartja magát, mint a filmtörténelem egyik legriasztóbb pszichopatája, nem is beszélve a hírhedt, horrorisztikus jelenetről, ami után sokan leszoktak a nyúlpörköltről.

Dan Gallagher (Michael Douglas) klasszikis boldog családapa: menő jogász egy new york-i kiadónál, szép feleség (Anne Archer), kisgyerek és tervezik, hogy házat vesznek a külvárosban. Egy partin találkozik Alex Forresttel (Glenne Close), akivel rögtön flörtölnek is egy sort a bárpult mellett. Nem kell sokat várni a második találkozásra, hiszen hamarosan ugyanannál a kiadónál találják magukat. Alex szexis, izgalmas nőnek tűnik, egyből szikrázik közöttük a levegő. Aztán kapóra jön, hogy Dan családja elutazik a hétvégére, így a férfi szabad utat enged tiltott vágyainak.

Az affér rövid, de annál szenvedélyesebb. Hamar kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben Alex fejében. Mindkét csuklóját megvágja, csak, hogy maradásra bírja a férfit. Érzelmi zsarolás haladóknak.

Dan számára itt véget is ér a kaland és visszatérne a normális kerékvágásba, ám a csalódott Alex rászáll az életére és megállás nélkül zaklatja a férfit. Kezdetben üzenetekkel árasztja el Dan irodáját, aztán egyre inkább bedurvul a dolog, amikor már otthon is hívogatja az éjszaka közepén. És ez csak a kezdet.

Zseniális a jelenet, amikor Alex úgy tesz, mintha meg akarná venni Danék lakását és így sikerül bejutnia a férfi magánszférájába. Korábban Dan titkosította az otthoni számát, remélve, hogy megszabadulhat a zaklatástól. Alex két hasznos információhoz jut pár perc leforgása alatt: a feleségtől megkapja az új számukat és azt is megtudja hova költöznek. 

Alex Forrest felejthetetlen karakter. Harmincas évei végén jár, kicsit kihívóan öltözik, egész megjelenése azt sugallja, hogy tetszeni akar, mégpedig magával ragadó hatással. Akaratos és domináns természete rendkívüli érzékenységgel társul. Miután kicsit jobban megismerjük egyértelművé válik, hogy nem csupán egy szerető társra van szüksége, hanem valakire, akit uralni tud. Egyértelműen pszichopata, de betegségének lelki okaira nem derül fény. Glenn Close bámulatosan kelti életre ezt az összetett nőt, ő viszi a hátán az egész filmet. 

Nagyon sokféle interpretáció született már a film kapcsán. Amikor Dan kerek-perec kijelenti, hogy ez egy futó kapcsolat volt, bennem is megszólalt egy feminista hang, hogy tipikus, a nő csak alkalmi játékszer volt. Talán Close játéka miatt éreztem így, mert ritka meggyőző erővel adja át ennek a beteg nőnek a szeretet éhségét.

A lezárás is érdekes, mert végül nem Dan végez Alexszel, hanem Beth, a feleség. Ez szimbolikus lezárása a két nő közötti – csak Alex fejében létező – rivalizálásnak és azt is sugallja, hogy Beth kénytelen a kezébe venni a dolgokat, hiszen a férje képtelen volt megvédeni a családját.

A Végzetes Vonzerő így, majdnem harminc év távlatából nem sok újat tud mutatni az erőszakhoz és beteg elmékkel teli filmekhez szokott nézőnek, de Alex félelmetes alakja miatt mégis maradandó élmény.

Ditrich